2013. december hónap bejegyzései

Delio Rossi edzésmódszerei

Korábban megnéztük, Ancelotti hogyan készíti fel csapatát a háromvédős-rendszerek ellen, most egy régimódi, klasszikus mister egy edzésnapját fogjuk végigkövetni. Mi vár a játékosaira, miket tart fontosnak, és a többi. A Fiorentina, Palermo, Lazio és Sampdoria korábbi edzőjének, Delio Rossinak loptuk el füzetét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A kiesőzóna ébredése! -Serie-B 18. giornata-

eurobetEgy meglepetésekkel, illetve döntetlenekkel tarkított forduló után jön egy olyan játéknap, ahol a három kiesőhelyen tanyázó alakulat is esélyesként lép pályára. Közülük is talán Laczkó Zsolték Padovája kezdett pozitív jeleket sugározni leginkább magából az elmúlt négy fordulóban, ugyanis négy meccse veretlenek. Egyenlőre Rocchi bemutatkozására még várni kell, s Feczególnak is csak epizódszerep jut, ennek ellenére Pasquato vezetésével van aki a hátára vette a csapatot. Ezúttal azt a Ternananat fogadják, mely egy bravúros győzelmet produkált a 17. játéknapon a már-már megállíthatatlan Latina ellen,  s ezzel még-jobban kiszámíthatatlanná tette az alsó fertály erőviszonyait. Szintén alsóházi rangadót tolnak a nyugati parton fekvő Stadio Romeo Mentiben, ahol a darazsak a sok idő idő után nyertes meccset lehozó Novarát fogadják. A tippjátékunk is így válik egyre érdekesebbé, bár ez Juvemerda23 teljesítményén abszolúte nem látszik meg, aki az első helyen robog tovább a végső győzelem irányában. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ez most szikkadt, de lesz még lágy

Lesz még calcio, lesz még lágy kenyér címmel ütöttem föl a nemzetközi szezont szeptemberben. És apró pofára esésként nyugtázom duzzogva a Juve kiesését. A borús napokat élő milanisták arcára viszont kerekíthet gúnyos mosolyt, hogy a temetőbe sajnált csapatukkal egyedüli olaszként várják a tavaszt a Bl-ben és most még a Barcát sem sorsolhatják az arcukba, legalábbis a nyolcaddöntőre nem.

benitezel

Benitez és a trophy – meglesz-e harmadszor is?

Hanem furcsamód a csizma-szerte lefingott EL-ben apríthatnak a digó klubok tavasszal. Mindenesetre négy olasz csapat ugorhat neki a 32-nek, Megveszekedett optimizmusom töretlen az olasz focival kapcsolatban és kedvenc Romámnak sem lenne rossz, ha a Nápoly meg a Juve az El-ben zúzna. Mielőtt azonban tavaszi esélyeket latolgatnánk, nézünk vissza az őszre.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sovinizmus, személyes csúcsok, meg a többi

“Bocsánat, hogy ezt mondom, de nem látom a nők szerepét a labdarúgásban.” Semmi gond, Gennaro, eddig mi sem látjuk a te szereped az edzői pályán.

Az Udinese 3 gólt szerzett Nápolyban, ami pontosan annyi, amennyit az ezt megelőző 7 meccsen tudott szerezni.

“Mondhatjuk, hogy Benítez az én futballapám.” Ha Reináék ennyire összetartanak, akkor jövőre Benítez Barcelonában fog dolgozni?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Lett egy alapemberünk

Crotonében meglepően jól indult az Empoli meccse: alig telt el negyedóra, mire a hazaiak kapusa, Alfred Gomis szükségtelen cselezésekbe fogott a tizenhatoson belül, amit Big Mac okosan ki is használt, ritkán látni ilyen felelőtlenül előidézett gólt. Később, még az első félidőben jogos büntetőt kapott a Crotone, és ezek után már nem is változott az eredmény. Ezt pedig sajnálhatták a toszkánok, mert az utolsó pillanatban a Palermo is elvesztette a 3 pontot a forduló rangadóján.

Öreg harcos

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Papírformák, helyi hősök és egy jó meccs

Azt máris tudjuk, hogy milyen egy üzemi hőmérsékletre beizzított, birodalmi lépegető módjára haladó Juventus: teljesen egyértelműen veszi a soron következő akadályt. Pláne akkor, ha ebben a hazai csapat is segíti, mert az nem egészen tiszta, hogy Vidal gólját megelőzően, egy pár másodperccel korábbi helyzetnél miért kezdték el a végők babusgatni a labdát az ötösön belül, ahelyett, hogy kivágták volna Európa legrégebbi egyeteméig. Mielőtt jönnének az összeesküvés-elméletek: Marchisio talán valóban lesen volt, de Vidal nem, és előbbi senkit sem zavart a tartózkodási helyén. A meccs utolsó pillanataiban érkező Chiellini-fejes meg szépen keretbe foglalta a péntek estét. A Bologna hiába éledezik, mikor elemi hibákra képes, azt – századjára írom – a leendő bajnok ki fogja használni. Még úgy is, ha Pioli szerint Pelusót ki kellett volna állítani.

Csomagot hozott

Diamanti helyzete némileg érdekes, ami a modern focin szocializálódott drukkereknek rögtön szemet szúrhat. Régebben sokkal jellemzőbb volt, hogy egy adott játékos az adott városban, csapatban, ha jól érezte magát, megbecsültségnek örvendett és minimális kihívások érték, akkor nem feltétlenül vágyakozott el máshova. Most viszont a focisták 95 százaléka, mintha kötelező lenne – tekintet nélkül valós képességeikre -, azonnal dobbantani akar, hacsak regnáló klubja nem BL-címvédő és rekordgázsikat osztogató, egyszerre. És ebben a helyzetben itt van nekünk egy többé-kevésbé stabil olasz válogatott, Eb-ezüstérmes, aki posztján egyértelműen a legjobbak között van – ugye ez a poszt a lényegében mára kihalt trequartista lírai valósága -, ám éppen a nyáron hosszabbított szerződést, még olasz szinten is közepesnek számító pénzért, lényegében karrierje végéig, egy olyan Bolognában, aminek a kiesés elkerülésén kívül nem lehet más célja, mondjuk az elkövetkező 15 évben.

Na most, ebből vagy az következik, hogy Diamanti szeret henyélni, lokális behatároltságában kiskirály lenni, vagy egyszerűen tényleg odavan csapatáért, és érzi képességei határát. Szeretném hinni, hogy utóbbiról van szó, és ezzel csak még szimpatikusabbá vált.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Dobogós rangadóval jövünk! -Serie B, 17. giornata-

eurobetSzépen betömörült, gyönyörűen besűrűsödött az élboly, történetesen az első, és a rájátszást érő nyolcadik pozíció között mindösszesen csak 8 pont különbség van, amire legyinthetünk, hogy sok, de nem az. Ez a játéknap is tartogat bőven ínyenc összecsapásokat, amelyek szépen átrendezhetik az élbolyt, össze-káfrálhatják a dobogó sorrendjét. Azt sokszor emlegettük, hogy a Virtus vitézes rajtja, pontosabban annak lendülete a fél szezon közeledtével majd el fog olvadni, s ennek rendje, és módja szerint a modenai vereségük óta csak árnyékuk a szeptemberi önmaguknak. Szombat délután egy olyan erőpróba vár rájuk, amit ha sikerrel vesznek, akkor mindenki számára egy nyomós bizonyítékot tehetnek le az asztalra, hogy igenis számolni kell velük.  Közben a blog elköltözésével észrevettétek gondolom, hogy a tippjátékkal sem álltunk meg, ami dicséretes dolog mindenkitől, hogy aktív maradt a technikai problémák ellenére. Augusztusban már megírtam, hogy júniusban a szezon befejeztével szeretnénk az első helyezetett valamilyen ajándékkal meglepni, nos úgy néz ki, hogy a Novara középpályása Paolo Faragó nyárig egy „novarás” ereklyével segít ebben nekünk. Tök jó fej… Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A tökéletes Cassano és Ancelotti lovai

“Én vagyok a hab a tökéletes tortán.” Cassano önbizalmával sosem volt probléma.

A Milan az idei szezonban első alkalommal nyert idegenben, a Catania ellen.

“Ez a vég :-)” Mire utalhat Balotelli rejtélyes Twitter-bejegyzése? Egy jó filmre, Doors-t hallgatott, vagy egyszerűen milánói karrierjére utalt?

Az Inter a Sampdoria ellen mindössze kétszer lőtt pontosan kapura, ezzel az idei szezon legalacsonyabb számát produkálta, eddigi meccseihez mérve.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

4-4-2 vs. 3-5-2 – A támadásbeli nehézségek kiküszöbölése

Ancelotti honlapja meglehetősen dús információkban, de egészen biztosan legjobb része az A-cademy (sic!) menüpont, ami sajnos elég ritkán frissül, ellenben nagyon érdekes, mert egy évtizedek óta az európai élvonalban dolgozó edző mutat be taktikai húzásokat. Az alábbi írása még a PSG edzőjeként született, de az okfejtés pusztán elméleti, így időtlen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….