Tovább vagy előre

Eddig a világbajnokság számomra szinte másból sem állt, csak csalódásból. A spanyolok szimpatikusak voltak, ráadásul talán megfoghatták volna a brazilokat, kiestek. A brazilok eleve nem szimpatikusak, a kötelező hátszéllel meg nagyon nem. A németeket egyenesen utálom, Müllerrel az élen, erre tessék. Görögország a szívem második választottja, és két meccsen egy pont. A hatásvadász bevezető nagyjából ennyit takar, remek meccsek voltak egyébként. De a lényeg, hogy a sok nekem nem tetsző eredmény mellett a legfontosabb rendben van: az olasz válogatott jó, és a csoport többi eredménye is kedvező (tegnap egy iksz lett volna a tökéletes, a kocsmában csöndesen szorítottam ennek, de csak nagyon csöndesen, mert mellettünk igazi hardcore arcfestős-kiabálós angol fanok ültek, remek hangulatot csináltak egyébként). És a spanyolok kiesésével egyszerűen nem látok olyan csapatot, akit ne tudnának megverni, ők is csak a stílus miatt lettek volna neccesek.

Ma 18 órától Costa Rica lesz az ellenfél, és a továbbjutást nagyjából be lehet biztosítani egy győzelemmel, ami a csoportelsőség felé is nagy lépés lenne – ez nem annyira fontos, de azért jó lenne nem Kolumbiával játszani a negyeddöntőben. Costa Rica jelenleg vezeti a csoportot, taktikájukról itt lehet (és érdemes) olvasni. Ehhez csak annyit tennék hozzá: igen, figyelni kell, de nem szabad megijedni tőlük, Uruguayt azért verték meg, mert két beívelésből is gólt szereztek. Ezt nagyon nem szabad hagyni, a kezdőben a Bonucci-Paletta csere abszolút indokolt.

Apropó kezdő: várhatóan Buffon már tud játszani, De Scilgio meg kérdéses, így vagy Chiellini lesz a balhátvéd, és bent a Barzagli-Bonucci páros, vagy visszatér a nagyikedvence, és bent Chiello-Barzagli. A jobbhátvéd posztjára mást írnak, legtöbb heyen Darmiant lehet olvasni, a whoscored viszont Abatét várja. Nem pontosan értem hogy miért, Darmian remek volt Anglia ellen, bár az tény hogy többször fent ragadt és maradtak mögötte üres területek. De ezt Abate is tudja. Ezen kívül minden változatlan marad elvileg, még egy Verratti-Motta cseréől lehet olvasni. De ezek csak találgatások, Prandelli maga mondta, hogy fog variálni a kezdővel, és kifejezetten szeretné, hogy az ellenfelek bizonytalanok legyenek a kezdőjét illetően.

Esélyesség terhe meg minden, Olaszország egy magabiztos győzelemmel tovább fokozhtaja a bizakodást. A magabiztost úgy kell érteni, hogy kapott gól nélkül, és erre minden esély megvan, a legfontosabb (lásd a Costa Rcicás posztot) a baloldali labdafelhozatalok megállítása lesz, illetve az, hogy középen ne tudják lendületből rávezetni a védelemre. Ez utóbbiban a kulcsfigura De Rossi lesz, de ő nagyjából minden meccsen kulcsfigura, már megszoktuk. Kegyetlenül szét kell tördeli a középpályás játékukat, de ezzel valószínűleg nem lesz probléma. De Rossi ugye klasszis, Marchisio rengeteget dolgozik és nagyon hasznos, a balszélen ez nagyon jó lesz (én azok közé tartozom, akik támogatják az ő válogatottságát) és itt látszik, miért gondolkodhat Prandelli Mottán: vele a fal már tényleg brutális lenne, viszont elvesznének Verratti passzai, és Pirlo esetleges kikapcsolásával gondok lennének. Én nem is húznám ezt meg, de persze a mester nyilván jobban átlátja a dolgokat.

Keményen védekező, beálló Costa Ricára kell számítani, ami nyilván nem kényelmes, de akkor is nyerni kell. Egy bénázással megint nyílt lehetne a csoport, és Uruguay ellen kéne egy teljesen nyílt meccset játszani a csoportelsőségért. Míg győzelem esetén az a meccs arról szólna, hogy Uruguay ki is eshet, az olaszoknak meg ez csak akkor lenne lehetséges, ha nagyon kikapnak, és a másik meccsen Costa Rica nagyon nagy különbséggel nyer.

Összefoglalva, ezt meg lehet nyerni, és meg is kell, a magabiztos győzelemmel egyértelmű lenne, hogy ez a csapat sokra képes. Forza Italia!

probableEzt várja a whoscored. Kattintásra megnő.