2014. november hónap bejegyzései

Két rangadót is kapunk – de egyiket sem Torinóban játszák. Serie A 13. forduló tippsor

Serie A TIM

Sassuolo-Hellas Verona
A Hellas süllyedése ezen a meccsen mérséklődhet egy kicsit, amennyiben képesek lesznek meglepni a gólnélküliségben terpeszkedő Sassuolót – Zazaék mostanában amúgy sem szórják, ellenben 3 meccse gólt sem kapnak. A veronaiaktól fognak. Tipp: 1-1

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Volt egy nagy verés és egy hősies egyenlítés – Serie B, 15. forduló

A Frosinone-Livorno rangadó előtt azért lehetett arra esélyt látni, hogy a vörösök megszorongathatják az elképesztő szezont futó latinokat, első körben mondjuk a kiváló támadójátékuk miatt, de jelen formájában – és hazai pályán – a Frosinone kimagasló formát tud mutatni. Jó a védelmük, még jobbak a csatáraik, már egy meccsnyi különbséggel állnak a második helyen és csak 1 ponttal előzi őket a Spezia. Ha nem lenne kirívóan kiegyensúlyozatlan a Serie B, akkor a mutatott teljesítményükkel lassan fél lábbal a Serie A-ban lehetnének.
Ráadásul az 5-1-es győzelmük különösen annak fényében durva, hogy az első félidő kiegyensúlyozott játékot és csak egy minimális, 2-1-es vezetést hozott. Aztán a második játékrész elején Lambrughi egy buta sárgával – mivel volt neki már egy – kiállítatta magát, és innen nem volt megállás. Az utóbbi időben, ha nyer a Frosinone, minimum 3 gól van közte és ellenfele között, de legalább kikapni is szórakoztatóan szoktak.
A Livorno felemás formája a fent már taglalt kiegyensúlyozatlanság miatt még így is kielégítő, a nagyon sűrű élmezőny negyedik helyén állnak. Ha sokban nem is, de abban rokon a Serie A és a Serie B, hogy nagy a verseny, a harmadik és a kilencedik helyezett között mindössze 3 pont a különbség. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mindent a számnak – 12. forduló

A 12. forduló különösebben nagy meglepetéseket nem hozott, viszont a góllövőlista korábbi éllovasai közül Carlos Tévez újra betalált, így már egyedül áll az élen, míg a „kanadai táblázatot” immár 14 ponttal (9 gól és 5 gólpassz) vezeti a 10 pontos Antonio Di Natale és Gonzalo Higuain (egyaránt 7+3) előtt, mögöttük pedig Keiszuke Honda (6+3) és José Callejón (8+1) következik. A forduló statisztikái közül leginkább Diego Perotti szezonrekordnak számító 10 sikeres cselezését érdemes kiemelni, miközben Daniele De Rossi már nem az öt top liga legtöbb pontos hosszú passzát bemutató játékosa, viszont Stefano Okaka továbbra is az első számú pankrátor Európa elit futballpályáin mérkőzésenkénti 4,1 szabálytalanságával, Juan Guillermo Cuadrado pedig a legtöbb szabálytalanságot (4,9) kiharcoló játékos. Újra és újra érdemes külön kiemelnünk Francesco Acerbi nevét, aki miután márciusig még az életéért küzdött kemoterápiás kezelésekkel, jelenleg az öt top liga legtöbb meccsenkénti “interceptionje” fűződik a nevéhez.

Az összesített statisztikák a mérkőzéseknek legalább a 25%-án pályára lépő játékosok teljesítményét veszik figyelembe, és a néhány kategóriában (lövés, védés, labdaszerzés) „engedékenyebb” és magasabb mérőszámokat produkáló legaseriea.it hivatalos adatai helyett a következő oldalak adatbázisai alapján készültek: squawka.com (sq), whoscored.com (ws), fourfourtwo.com (fft)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rangadók hétvégéje

A tippes posztunkban Laci már leírta, hogy dacára az Atalanta rémséges kezdésének – ami persze árnyalható, mert csak annak fényében az, ahogy például tavaly szerepeltek, meg Consigli és Bonaventura is érdemi pótlás nélkül intett búcsút vörös Bergamónak -, az ötödik legjobb védelemmel bírnak. Ez azért nem rossz, ugyanakkor kicsit belemélyedve a keretükbe, nem is meglepő. Biava, Stendardo vagy Dramé mind kipróbált, tapasztalt, vérprofi arcai a Serie A-nak. A komolyabb problémát az jelenti, hogy a támadójáték, mint fogalomértelmezés sem működik a klubnál. Egészen extrém módon csak 4 gólt szereztek az elmúlt 11 forduló alatt, amire nem tudom, mikor volt legutóbb példa. A teljesen reménytelen Parma példul tízzel többet szerzett.
És persze lehet ujjal mutogatni az én hipszter hitvallásomra, de a Cigarini-Morález-Denis hármas sokkal-sokkal jobb annál, hogy az Atalanta még éppen nem kieső helyen álljon. Mi azt tippeltük a szezon előtt, hogy Baselli méltóképpen átveheti Bonaventura örökét, ez eddig nem történt meg. Cigarini amúgy nem fog ma este játszani. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Volt szünet, nincs szünet. Serie A 12. forduló tippsor

Serie A TIM

Atalanta-Roma
Fényezzük kicsit az Atalantát, rájuk fér: az 5. legjobb védelemmel rendelkezik a csapat, ha más nem is, hát ez lehet kapaszkodó. Egyébként egy nagy rakás B-kezdemény a csapat, messze a legerőtlenebb támadójátékukkal (arrafelé tudják egyáltalán, ez mit jelent?) nem fognak farkast nyúzni, még akkor sem, ha rögtön utána itt egy moszkvai meló. Tipp: 0-1

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

4 éves lett az Il Nostro Calcio!

Ugyan nem pontosan, de kis közelítéssel 4 évvel ezelőtt született meg a blog. Benedetto – aki azóta sajnos hosszú hallgatásba burkolózott – 2010. november 12-én, negyed hat magasságában küldte az éterbe ezt a posztot. Régi követőink tudják, hogy azóta sok dolog változott, megéltünk egy költözést, több tetszhalott állapotot, a Népsport felbomlását, régi szerzők lemorzsolódását és új szerzők köszöntését. A jelenlegi időszak mindenképpen a prosperáló érába tartozik, és azon leszünk, hogy ez így is maradjon.

Mindenesetre kíváncsiak lennénk arra, hogy ti hogy láttátok az elmúlt időszakot – legalábbis mióta követitek az INC-t -, hogyan jellemeznétek az oldalt, mi tetszett/tetszik, mi nem tetszett/tetszik. Jó lenne, ha minél többen elmondanátok a véleményeteket és persze illő módon felköszöntenétek minket.
Hangulatoldásként nézzünk két humorbonbon-etapot. Elsőként egy rövid idézethalmazt, amiket rólunk mondtatok. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hol, mit, hányan?

Az olasz bajnokság jelenleg a negyedik helyet foglalja el az UEFA koefficiensei által felállított ranglistán, az első három helyen messze elhúzó spanyol, angol és német ligáktól jóval távolabb, mint az üldöző portugáloktól, franciáktól és oroszoktól. Ennek hátterében elsősorban a Serie A anyagi bázisának egyértelmű regressziója áll, a mérkőzések látogatottságának csökkenése pedig nem okként, hanem inkább okozatként jelenhet meg. A bevételekhez viszonyítva aránytalanul magas fizetések racionalizálása már szükségszerűen megindult szinte minden itáliai klubnál, a pénzügyi reformok azonban a jegyárakat egyelőre nem érintik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért omlott össze a Parma?

Egy ideje gondolkozunk azon, hogy mégis mi a fene történhetett a Parmával. A tavalyi bajnokság talán legszebb színfoltjai voltak, a pályán kiharcolták az El-szereplést, volt stílusok és karakterük. Erre idén valami olyan foshalmazt görgetnek hétről-hétre a pályán, amiről elképzelni sem tudtuk, hogy létezik. Mindezt megkoronázva a múlt héten elszenvedték történetük legsúlyosabb vereségét, de valami vérforraló produkcióval, aminek simán lehetne a jelképe Mirante viselkedése Tévez gólja előtt. Majd nézze meg az, aki nem látta.
Mindenesetre az okok összegyűjtésében a SeriAddicted megelőzött minket, így nagyjából őket követjük a feltárási hadműveletben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy szimpatikus underdog

Nézzünk pár tanulságot a tegnapi meccsről.

Rögtön az elején feltűnő volt – és ez később sem változott -, hogy az olasz válogatott túl sokat nem akar az estétől és teljesen megfelelő lenne számukra az egy pont, köszönik szépen. Ha belegondoltok, ez teljesen érthető hozzáállás. A megváltozott rendezési szabályoknak köszönhetően a csoport első két helyezettje egyenes ágon kiharcolja az Eb-szereplést, a kalapok kialakításánál pedig nem sokat oszt vagy szoroz egy-egy tétmeccs eredménye – láttuk ezt már többször a magyar válogatott példáján is. Mivel minden eddiginél könnyebb kijutni egy világversenyre, minek bármit is kockáztatni? Egy nagycsapat esetében ez az elsődleges tényező, ha pedig az olasz válogatottról beszélünk, akkor mindezt hatványozottan kell érteni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….