Volt egy nagy verés és egy hősies egyenlítés – Serie B, 15. forduló

A Frosinone-Livorno rangadó előtt azért lehetett arra esélyt látni, hogy a vörösök megszorongathatják az elképesztő szezont futó latinokat, első körben mondjuk a kiváló támadójátékuk miatt, de jelen formájában – és hazai pályán – a Frosinone kimagasló formát tud mutatni. Jó a védelmük, még jobbak a csatáraik, már egy meccsnyi különbséggel állnak a második helyen és csak 1 ponttal előzi őket a Spezia. Ha nem lenne kirívóan kiegyensúlyozatlan a Serie B, akkor a mutatott teljesítményükkel lassan fél lábbal a Serie A-ban lehetnének.
Ráadásul az 5-1-es győzelmük különösen annak fényében durva, hogy az első félidő kiegyensúlyozott játékot és csak egy minimális, 2-1-es vezetést hozott. Aztán a második játékrész elején Lambrughi egy buta sárgával – mivel volt neki már egy – kiállítatta magát, és innen nem volt megállás. Az utóbbi időben, ha nyer a Frosinone, minimum 3 gól van közte és ellenfele között, de legalább kikapni is szórakoztatóan szoktak.
A Livorno felemás formája a fent már taglalt kiegyensúlyozatlanság miatt még így is kielégítő, a nagyon sűrű élmezőny negyedik helyén állnak. Ha sokban nem is, de abban rokon a Serie A és a Serie B, hogy nagy a verseny, a harmadik és a kilencedik helyezett között mindössze 3 pont a különbség.

A Cittadella nem nagyon tud kimászni a gödréből, bár javukra szól, hogy kétszeres emberhátrányban is elhoztak egy pontot Vicenzából.

A Spezia és a Bologna igazi olaszos rangadón gondoskodott arról, hogy senkinek ne legyenek álmatlan éjszakái, ahogy dönteni sem akartak, de semmiről.

Két rossz formában lévő csapat meccsén végül a Pro Vercelli örülhetett és végre egy kis levegőhöz jutott, míg az Entella pár héttel ezelőtti fel-felcsillanó reményeire már senki sem emlékszik.

Az üstökösként évet kezdő Perugia igazán hálát adhat a szezoneleji eredményekért, mert az elmúlt másfél hónapban csak 8 pontot tudtak szerezni, és abból is csak 1 győzelem volt. Pedig a Ternana legyőzése most igazán kínálta volna magát, de a Perugia igazi ereje nagyjából ennyi lehet. Feljutóként ez is szép.

Hiába a Pescara 6 pontos sorozata – köztük a Frosinone sima, 3-0-ás legyőzése -, Modenában még annak is örülhettek, hogy idő előtt nem fújta le a játékvezető a meccset, mert ehhez csak egy pirosuk hiányzott. Ráadásul a Modena is beszedett egyet, úgyhogy izgalom bőven akadt, ha már minőségi játék nem.

A sokszor előhozott kiegyensúlyozotlanságra jó példa volt a Lanciano meccse a Crotonéval. Bár negyedórát is emberelőnyben játszhattak a hazaiak, de döntetlennél többet így sem voltak képesek elérni. Talán, ha nincs az öngóljuk.

A forduló legszórakoztatóbb meccsét hozta a Brescia-Carpi, és a vendégeknek nem is akkor, hanem jövő héten fognak hiányozni az eltiltottjaik. Történt, hogy a Brescia 2-1-re vezetett, ráadásul kettős emberelőnyben fociztak, erre a listavezető gondolt egyet, és a hosszabbításban rúgott két góljával döntetlenre mentette a mérkőzést. Heroikus teljesítmény volt.

A fogadóirodák előre izgulhattak, mert így utólag a napnál is világosabb, hogy a legutóbbi meccsein a Bari már az edzőbuktatásért játszott. Ha nem is simán, de emberemlékezett óta megint meccset nyertek, és csak 3 pontra van tőlük a rájátszást érő nyolcadik hely.

Volt egy Avellino-Varese is, ahol a Varese semmi mást nem akart, csak túlélni. Sikerült nekik.

Úgy tűnik, végleg magához tért a Catania, hiszen az elmúlt 6 meccsükből négyet megnyertek és három pontra állnak a play-off-tól. Calaió remek szabadrúgása (a videón 1:00-tól) elég is volt a Latina megveréséhez, ráadásul Sannino a mérkőzés vége felé már a 3-5-2-őt is próbálgathatta, sikerrel.