Ez komoly?

670px-Make-a-Girl-Laugh-Step-3

Az úgy volt, hogy vártam a hétvégi fordulót. Mint mindig. Lement a péntek és a  szombat, majd elérkezett a vasárnapi ebéd, az akkori meccs alatt/után pedig elmormoltam magamban egy szólamot, miszerint de szarok ezek. Úgy komplett. Legyengült a bajnokság.

Ez azért is érdekes, mert mint utóbb észrevettem, a nápolyi meccs idején Esti kollégám ennek épp az ellenkezőjéről posztolt ki egy pársorost a face-re. Akkor most mi van? Többnyire osztom a realista hozzáállását (az érzelmektől fűtött olasz foci kapcsán ez olykor furcsán hangzik), így most pláne meglepett ez a dolog.

Nem túlzottan szokásom leminősíteni néhány váratlan eredmény miatt 1-1 bajnokságot, és azzal is tisztában vagyok, hogy a foci alapvető eleme, hogy a nemzetközi érdekeltségek előtt/után beakadhatnak meglepetések, mert előtte esetleg már arra készülnek, utána meg már fáradtabbak, mint a hétközben pihenő ellenfél, ill. ha a fontos csatára felturbózták magukat, utána óhatatlanul is csökken a koncentráció, nem lehet mindig csúcson lenni fejben sem. Ez a szösszenet azonban mélyről jött, kapásból, akadály nélkül tudatosult bennem, hogy itt valami nem jó. Az egyik oldalról nézhetjük úgy, hogy összerázódott a mezőny, mert többen is felszívták magukat, javultak, és pontszerzésre esélyes csapatokként lépnek pályára a legkisebbek is – még az elvileg csúcsminőségű egyletekkel szemben is. Ezzel együtt növekszik a színvonal, a kihívás mindennapos velejárója az egésznek, és tulajdonképpen ez is lenne az optimális állapot.

Csakhogy szerintem inkább egy érett lábszag terjeng a csizmából, és azért gondoltam arra, amire, mert a fentinek az ellenkezőjét gondolom. Szerintem a nagy többség inkább leromlott a többiek szintjére, csak 1-2 javulás tapasztalható.

Nem lepett meg a Juve 1 pontja (ahogy korábban pl. az sem, hogy gond nélkül csinálták meg a Laziót), kezdésnek ez eddig szagtalan, és egy esetleges szépészeti beavatkozás helyett nyilván a csoportelsőségre pihent Tevez – rendben van ez, a gondok nem náluk kezdődnek.

Roma+v+Sassuolo+Calcio+Serie+t5H2ctMOXYxl

Ljajic kötélidegzete (de inkább pofátlansága, a sors bajszának ráncigálása – uram bocsá’, de nálam hosszú évek óta a középre lőtt 11-es egy orosz rulett, Mendieta óta nem láttam olyan biztos lövőt, vagy csak simán nem emlékszem, és az általatok bedobott első 10 büntetőspecialistáról az ugrik majd be, hogy ja, tényleg) szöges ellentétbe állította a meccsen látottakat, az őrült találkozón a Roma elaludt, De Sanctis óvónéni dúdolta az altatót, de hogy Zazaék 2-0-ról, 10 ember ellen se húzzák ki, amikor elvileg komoly csapatként készülnek római meglepetésre, az egyrészt azt mutatja, gyenge ez a Sassuolo, a Roma pedig megérdemli, hogy nem tud felkapaszkodni a Juve nyakára – ugyanakkor, és most tessék figyelni, azt is megérdemlik a farkasok, hogy ők legyenek az első számú és teljes jogú kihívók, mert mégiscsak összekaparták az 1 pontot, onnan már kevesen jöttek volna vissza. Ha tartják magukat, jó lesz a szezon vége. A Sassuolo pedig majd a helyére kerül, mert most erőn felül teljesítenek.

SSC+Napoli+v+Empoli+FC+Serie+A+7JfxossHw2Hl

Csapatában a fiatalos lendület képviselője

Nápolyban mostanában csak váltott műszakban nyit ki a győzelmi hivatal, és mivel vasárnap épp zárva tartott, még az Empoli is soknak bizonyult. Jó meccs volt ez is, mert láthattuk, hogy a toszkánok 456 éves csatársora szétfutja Benitez védelmét, de a célzóvíz egy része még így is a lefolyóban végezte, így örülhettek a hazaiak. A nézőtéren azonban nem bírta mindenki idegekkel, egy vadember Hamsík feleségét zaklatta, aki egyre kevésbé bírja az ottani levegőt, Gabbiadini várható érkezése pedig akár Marek elöl is elszívhatja a légneműt, a sajtó már a kapitány távozását lengeti, akit ki is fütyültek vasárnapi produktuma miatt. A Napoli viszont így is, úgy is gyenge, semmitől nem kell annak tartania, aki a nápolyiakkal játszik, de ennek ellenére a Vezúvból a dobogó felé száll a füst.

Nem várt gólözönt zúdított a nyakunkba a kiesési rangadó, ezzel jól be is fürödtem, mert a tippverseny soraiban arra támaszkodtam, hogy az Atalanta és a Cesena eddig 26 meccsen lőtt összesen 14 gólt. A vendégek kimondhatatlan balszerencséje, hogy szeptember 20-a óta nem lőttek két gólt egy meccsen, most ugyan megtették ezt a bravúrt, de a védelmükben már nincs egy Defrel, aki megbízhatóan hozza, amit ott kell. Az Atalanta pedig a Mikulástól kapta ajándékba a lehetőségeket, a Cesena hátvédsora harmadosztályú bravúrokkal lökte előre a hazaiakat. Gólokat hozott a Torino meccse is, de az csak simán jó volt, mint inkább táblázatforgató.

FC+Internazionale+Milano+v+Udinese+Calcio+VXmG8554YwCl

Itt még elcsattant egy-két optimista mosoly, mindenki felsorakozott a csoportos virgácsolásra, ők Mancini angyalai – új műsor megy! Ebből a szögből Medel nem olyan, mint Stankovic?

Milánóban is járt a Mikulás, de ha már kicsit megkésett, annál nagyott virgácsot osztogatott. Szombat este már Rómában is bólogattak arra, hogy a kör tutija az Inter győzelme lesz, mert lassan már be kellene érnie Mancini munkájának, de nem is ez volt a fő érv. Sokkal inkább a vendégek gyengesége, és akkor még finoman fogalmaztam. Az Inter ugyanis elkövette azt a csodát, hogy előnyből hasalt el egy olyan csapat előtt, amely idegenben eddig 6 meccsen mindössze két gólt tudott lőni – naná, hogy most egyből berámolták ezt a mennyiséget. Egy ilyenre nehéz mit mondani, nagy élet van ám a középmezőnyben. De semmi csüggedés, nincs veszve a legjobb 5.

Genova képviselőinek teljesítménye előtt bólintunk egyet, jó őket a jobbak között látni, a kézfogójuk pedig végre egyszer tétről is dönt, nem csak arról, ki a kakas a város szemétdombján (itt a jól megszokott alsóházra gondolok). Persze, ki ne látná szívesebben a saját csapatát a helyükön, de ha ettől a pártfogástól eltekintünk, elfelejtjük, hogy kinek szurkolunk, talán ki tudjuk bökni, hogy ha már a mieink gyengék, bizonyos szempontból jó ez, hogy mások jönnek fel (egyszerűen imádom, hogy ezeket nem lehet megverni), a görbetükör pedig ott csillog sokak előtt.

Genoa+CFC+v+AC+Milan+Serie+A+-hito106ayJl

Kapott ki bármilyen papírformaszerűen is a Milan (számomra legalábbis), az EL elérése ugyanúgy ott lobog az orruk előtt, mint Torres múltjának csillogása. Az már más kérdés, hogy az elszegényedést követő érába már-már tartósan úgy pozicionálta be magát a csapat, mint aki ott van, de mégse.

Ez az ott igaz a Cagliarira is, csak a mezőny másik feléből. Zemannal nagy elvárások nem lehettek, de akárhogy nézem, lassan december közepe, és a szárdok még nem nyertek hazai meccset. Az öreg pedig a Chievo elleni után azt mondta, a csapatában ott van a minőség, de már félidőben lecserélte volna mind a 11 játékosát. Így mennek arrafelé a dolgok.

Ha már összefoglalósra sikeredett, akkor megpendítem, egy gyenge Parma soha nem kapott volna ki ettől a Laziótól. De ez a Parma még annál is gyengébb, mint amit a táblázat mutat. De tényleg, én vereségtől is tartottam, készültem mindenre, de hogy nyerni nem fogunk, azt biztosra vettem. Oké, a zászlós embert elvakíthatta Cassanoék diadalmenetének csillogása, mert egy teljesen szabályos gólra lengetett, de a csapat a jó kezdés után megint lerohadt, a végén pedig egy szögletből saját magát magát verte meg.

A végére még jöjjön a konzekvencia a nagy mindenségből. De inkább mégse, nem akarom túldimenzionálni, csak annyit gondolok, hogy tetszik a szezon szorossága, de ennek az oka már jóval kevésbé, a mezőny nagy része gyenge, az olasz viszonyok között is döglődik, a nemzetközi porondon idén kevesen vihetik sokáig, jövőre pedig előre féltem a többieket is.