Ortopédiai tanácsok profiknak és amatőröknek

A leggyakrabban előforduló izomsérülésekről, és ezek szakszerű gyógyításáról fogunk most beszélni. Tanácsaink nem csak a profi sportolóknak, de a hobbiszinten focizóknak is segítséget és tájékoztatást nyújtanak.

A leggyakoribb sérülések általában a túlzott igénybevétel, a fáradtság és a nem megfelelő edzésmunka miatt alakulhatnak ki, illetve ezek összejátszása esetén. Az egyéni problémákról sem szabad elfeledkezni: van, aki plusz odafigyelést igényel bizonyos időjárási, éghajlati és stressztényezők miatt. Általában izomhorzsolásokról beszélhetünk, ezek közvetett traumatikus sérülések, illetve komolyabb baj esetén a károsodást három, egyre súlyosbodó kategóriába sorolhatjuk.
Az megint személyre szabott, hogy melyik izomcsoport rejti magában a legtöbb problémát. Általában a boka, és annak hátsó izmai a legkockázatosabb területek.

Nehezíti a sérülések felismerését, hogy ezek nem mindig járnak azonnali fájdalommal, így a problémás területet még azelőtt érhetik újabb és újabb traumák, hogy azokat egyáltalán lehetőségünk lenne kezelni. Annyiban van szerencsénk, hogy ilyenkor nem súlyosak a sérülések, mert azoknál a fájdalom azonnali és lokalizált, konkrét funkcionális károsodással. Ezeket a fentiekhez hasonlóan szintén kategóriákba helyezhetjük, az első két csoport még nem igazán súlyos, a harmadik csoportnál viszont már szakadásról beszélünk, erős fájdalommal.
Fontos, hogy a kiterjedt belső vérzés miatt azonnal jegeljük a sérült helyet, legalább 20-30 percig. Ez mindenképpen szükséges, mert csökkenti a vérömleny kialakulásának veszélyét. Később folytathatjuk a hűtést, és az első 48 órában, amíg nem lehet pontosan megállapítani a sérülés súlyosságát, használni kell gyulladáscsökkentő kenőcsöket, és termikus terápiákat.

A pontos diagnózishoz MRI és ultrahang szükséges, de mindenképpen ajánlatos kivárni a 48 órát, mert csak így nyerhetünk pontos képet a sérülés nagyságáról. Az akut fázis után jöhetnek a fizikoterápiás gyakorlatok, amelyek természetesen specifikusak, a sérülés formájától és fajtájától függően. Használhatunk lézeres kezelést, ultrahangos eljárást, elektormágneses hullámokat, de alkalmazhatunk gyúrást, masszázst is. A legfontosabb a prevenció, a sérülések lehetőség szerinti megelőzése. A kitartó és rugalmas izmokkal csekély az esély a problémára. A profi klubok éppen ezért nem csak az edzésmunkára, de az étkezésre is komoly hangsúlyt fektetnek, hogy megfelelő arányban legyen a szénhidrát-, só-, cukor-, zsír-, és folyadékbevitel. Fontos a szó szerinti bemelegítés is, az izmok 38 fokon képesek a legintenzívebb munkára.
A jeges fürdő használata nagyon elterjedt, és okkal. A foglalkozások után a hidegnek fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatása van, gátolja a gyulladást okozó anyagok termelődését, mint például a hisztaminét, és lassítja a szövetek metabolikus aktivitását. Ezeken kívül pusztán izomlazító is, nyugtatja a szervezetet.

A bokaficam talán a leggyakrabban jelentkező futballsérülés, szinte minden játékosnak meg kell küzdenie ezzel a pályafutása során. Nem megfelelő talajú pályán végrehajtott gyakorlatok és játék lehet az okozója. Csapadékos időben különösen oda kell figyelni az ilyen sérülések megakadályozására. Az esetek 80 százalékában hiánytalanul fel lehet épülni, de a sérülések körülbelül ötödében okozhat krónikus, visszatérő fájdalmakat, különösen akkor, ha nem megfelelően kezelik.
Tehát mely tényezők a bokaficam “barátai”? Korábbi sérülésből nem megfelelő felépülés, gyenge izomzat, nem megfelelő bemelegítés, alkalmatlan cipő és a rossz pálya.

Három kategóriákba tudjuk besorolni a ficamokat. Az első, legkevésbé súlyos kategóriában csak megnyúlik a szalag, nem jelennek meg mikrorepedések, maximum egy kis duzzanat és érzékenység árulkodik a balesetről, minimális a károsodás. A második esetben mérsékelt vagy részleges szakadásról beszélünk, sérül az ízület is. A harmadik, legsúlyosabb kategóriába azokat a helyzeteket soroljuk, ahol teljes szalagszakadás történik, véraláfutással, komoly duzzanattal és a test súlyát képtelen elviselni a végtag. A legelső tünete a lokalizált fájdalom, duzzadás, korlátolt lábfejmozgás, felgyülemlett ízületi folyadék. Későbbi tünetként jelentkezhet ínhüvelygyulladás, merevség, instabil lábfejmozgás.
Fontos, hogy miként látunk neki az elsősegélynek. Először is helyezzük a bokát kényelmes állapotba, körülbelül 45 fokos szögbe. Ezzel nem csak a fájdalmat csökkentjük, de a túl sok vér beáramlását is megakadályozzuk a sérült régióba, így elkerülhetjük a komoly véraláfutást. 10-15 percig tegyünk rá egy zacskó jeget is, de legalább hideg borogatást, ezek után rögtön forduljunk orvoshoz. Csak MRI segítségével állapíthatjuk meg a sérülés pontos nagyságát, súlyosságát.

A kezelés már javarészt attól függ, hogy sportoló az illető vagy amatőr. Utóbbi esetében teljesen megfelelő a konzervatív, operáció nélküli kezelés, de focisták esetében is egyre gyakrabban javasolják azt, hogy mellőzzék az operációt, nem mindig jár haszonnal és gyorsabb gyógyulással.

A poszt mondatai Dr. Stefano Lovati, a Lazio ortopédiai specialistájának tanácsain alapulnak.