Elkezdjük az Eb-t

Indul az Eb, nem gondoljuk túl, de megkapargatjuk kicsit a blogot, aztán csak lesz belőle valami. Alapvetően rajtatok múlik, ha van egy kis lelkesedés, nekünk is lesz kedvünk helyet biztosítani az eszmecseréhez. Hiszen erről szól ez alapvetően, legyen egy hely beszélgetni a meccsek előtt, főleg alatt, esetleg utána is. A Facebook erre azért nem alkalmas, mert pörögnek az események ezerrel, két perc múlva is archív a cucc, elveszik a minőségi kontent, itt meg helybe kell csak jönni érte.
Sok okosságra most ne számítsatok, próbaüzem a jelige.

Ami biztos – és elég tuti, lévén Ödön is megmondta -, ettől a válogatottól nem sokra számítanak idén. Ennek fő összetevője a láthatóan halálos unalommal a padon ücsörgő Conte, aki már maga sem tudja, minek vállalta be ezt a szenvedést annak idején, de azért csak behozta egy lehetetlenül unalmas, de kétségtelenül hatékony játékkal a csoport elejére az olaszokat. Rutinfeladat.
Nem teszi körülrajonghatóvá az sem csapatot, hogy talán tényleg minden eddiginél több benne a középszerű játékos. A védelem és a középpálya még rendben van, de a támadósor aztán maga a vörhenyes, mélabús szürkeség.

Személy szerint még így is értetlenkedve veszem tudomásul a lefitymálást. Ebben a legatyásított, felhigított mezőnyben egy kicsikét szerencsésebb sorsolással simán meglehet az elődöntő. A németek és a spanyolok más polc, de eddig a többi csapaton nem látszik, hogy bármiben is többet tudnának nyújtani az olaszoknál. Akik természetesen megint a régi fegyverüket fogják elővenni: valahogy legyünk már túl a csoportkörön, aztán mindenkit úgy baszunk meg az anyja hátán, hogy könyörögjön a végéért.
Nekem rendben van ez a keret. Biztos szerepet játszik benne az, hogy 3 laziale is ott van, ebből kettő alapembernek tűnik, vállalom. Ha most kéne fogadnom, a negyeddöntőt egészen tutira venném, de mondom, nekem a realitás az elődöntő. Megjegyzem, és ez most erősen blaszfémikus lesz, jobban érdekel összességében az olasz válogatott, mint a magyar. Ezt szoktam meg, ez lett a véremmé, meg a többi marhaság. Utóbbiak egy egzotikus kis kaland, amit nem is egészen hisz el az ember és biztos benne, hogy egy alkalomra szól. Az olaszok meg a rögvalóság, akiket volt miért megszeretni és ezért soha nem is bántottak.

A kezdőben a világon semmi megletés nincs, Conte ezt fújja évek óta. A védelem adott, az ötfős középpályán a leírtak ellenére Candreva lesz az, akinek esze ágában sem lesz wingbacket játszani, hanem előre fog karistolni a csatárok közvetlen közelébe, Giaccherini is valahol arra fog kolbászolni, Chiellini meg szépen kimegy a szélre, Darmian átellenébe.
A támadósorról már beszéltünk, olyan, amilyen, Pellé soha nem volt különösebben több egy tanknál, de az ihletett pillanataiban egy kifáradó Vierit idéző játéka már tovaszállt, Ederről meg úgy igazán beszélni sem érdemes. Ha ezek után ők nyerik meg a meccset, szórom a hamut a fejemre. Nem.

Itt átlővések lesznek, pontrúgások és földön tartott játék. A mostani válogatottnak Candreva a kulcsembere, aminek a tanulságait mindenki vonja le saját maga.

Nevekre jobbnak tűnnek a belgák, de jó részüknek nem igazán volt nagy szezonja. Ha Nainggolan – akit a hipszter énem Szardínia óta kedvel és továbbra is rosszul esik, hogy a válogatott és a szélesebb közönség sem ismerte fel a remekségét a római évei előtt – lábtörési kísérleteit megússzák az olaszok, akkor a lóbaszó védők között Giaccherini, Candreva és Eder is jó esélyekkel indul a földön.

Hobgoblin a következőket gondolja az estéről:

Ha lett volna Marchisio, Verratti és talán Montolivo, komolyan lehetett volna reménykedni egy jó olasz szereplésben. Így inkább csak jó lenne valami tisztességeset produkálni, lehetőleg továbbjutni a csoportból. Egy győzelem nagyjából garantálná ezt, de a döntetlen is rendben lenne. Viszont ezt egy olyan csapattal kéne abszolválni, ahol Candreva a legkreatívabb támadó és Pellé a gólzsák.
Pellé amúgy nem rossz, csak nem volt túl sokat játékban az utóbbi időben. Nem akarok máris ítélkezni Conte felett, de meglepne ha nem szar, brusztolós játékot látnánk. Ami önmagában még nem lenne baj, csak eredményes is kell hogy legyen, mert túl kemény a csoport az alibizéshez. A védelem viszont klasszis, a belgákat most szívassuk meg, aztán később hátha jön Bernardeschi vagy valami, és lesz támadójáték is. Legyünk tehát szemét, védekező, játékot tördelő büdös digók, akik a bedobásnál is csalnak. Aztán ha úgy jönnek össze a dolgok, egész messze is eljuthatunk ezzel. Ma Belgium ellen kiválóan el lehet ezt kezdeni.