Quod licet Iovi, non licet bovi

Tegnap a Facebook-oldalunkon lehoztunk egy posztot, ami a Juventus átigazolási politikájával foglalkozott, illetve azzal, hogy a szerző állítása szerint a nem átgondolt és végletekig önző torinói mentalitás hogyan teszi tönkre az olasz focit. Most két Juventus-szurkoló gondolatai érkeznek a témában, ám előtte a szerkesztőség részéről Esti is elmondja a véleményét.

Azt a sajátos helyzet okozta tényt azért ne felejtsük el, hogy eleve nem született volna meg semmilyen poszt, ha a Roma kétségbeejtően balfasz módon nem esik ki a BL-selejtezőben. Sokkal inkább a csalódás, mint a valós probléma generálta a kiinduló mondatokat az eredeti írásban. A rómaiak kizúgásával nem is érdemes itt komolyabban foglalkozni, de annyit muszáj megjegyeznem, hogy tetszik vagy sem, az utóbbi 4-5 év csapatának elemi tartozéka a hisztériás rohamokra való hajlam, a legkisebb stressznél is jelentkező idegbaj és a vereség méltóságteljes elfogadásának teljes hiánya.
Ennek számos jelét adták Torinóban, Nápolyban vagy éppen most Rómában is, a szurkolók pedig mindig más mentséget találtak ki, de egyik sem magyarázat, mert ez generális probléma.
Valami eleve elbaszott a klubnál és abból a szempontból igazat kell adnom a romanistákat szapulóknak, hogy a megfelelő polcra helyezve Totti és De Rossi érdemeit, nagyszerűségét és klasszisát, mégis lehet abban realitás, hogy ezt a velejéig sértett és frusztrált attitűdöt adják elő és gerjesztik a közösségükben. A Roma konstansan olyan, mint egy menstruáló nő, akitől rettegve kérdezed meg, hogy mégis hova tette mosogatás után a bögrédet. Tudod, hogy erre milyen reakció fog érkezni, de ha ezt szóvá mered tenni, akkor még úgy is szexista baromnak fognak tartani, hogy mindannyian tudjuk, mi az igazság.

Innen nézve Rómában tökéletesen érvényesül az unus pro omnibus, omnes pro uno-elve, csak nem a sikerek halmozásában, hanem a térdkalácsok forgácsolásában.

A másik dolog már a Juventus-ra vonatkozik. Mindig meglehetősen mulatságosnak, hogy ne mondjam, röhejesnek tartottam – ismeritek ezt az érzést, mikor röhögsz még, de közben dühös is vagy, zagyva módon lökdösődnek a fejedben az ellentétes érzelmek, végül már csak a méreg marad -, mikor a hagyományosan multimilliomos család sarja, akinek már a dédapja is franciául tanulta számolni a milliárdokat, joviálisan nekiáll tanítani az alsó-középosztály egy-egy tagját, hogy figyelj csak ide, drága barátom, nem értelek téged, miért nem vagy sikeres, mikor nekem is összejött.
Ez hazugság, ez áltatás, ez önbecsapás, sőt, kurva nagy képmutatás. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet komolyan venni a csináljátok utánunk-érvelést. A Juventus teljesen külön test az olasz labdarúgásban, népszerűség és bevételek terén is. Ezt is el lehet rontani, néha sikerül is, de sok pénzből azért az esetek többségében nem olyan meglepő, ha sikeres a végeredmény, a pénz természete ilyen.

És ehhez szorosan kapcsolódik annak a legendává nemesült másodosztályú szezonnak minden hazugsága. Könyörgöm, baszki, egyetlen évről van szó és úgy lobogtatják a juventinók, mint a szurkolói kiállás és hűség legfényesebb kardját. A csapat magja egyben is maradt, de nem ám olyan lenyűgöző klubszeretetből, hanem mert mindannyian tisztában voltak vele, hogy egyetlen év belefér, mert a Serie A-s Juventus újra a figyelem középpontjában lesz, minden szempontból. Lehet itt mondani gazdasági visszaesést meg ezeket a megszokott, balladai varázsszavakat, de 10 év eltelt és erősebbek, mint valaha. Jól van, fociztatok egy évet a Serie B-ben, hihetetlen kalandok, sikerült már feldolgozni?

Szurkolók tekintetében bizonyos, hogy az olasz bajnokság legelviselhetetlenebb rétegéről beszélünk mindkettejük esetében, de azért egy fokkal kiemelkednek a romanisták. A Juventus nagycsapat és mint ilyen, természetszerűleg gőgöt hordoz magával, illetve frusztráltságot, ha ezt a történelmileg kivívott helyzetet nem kísérik pillanatnyi sikerek. És ez ok-okozat szintjén rendben is van, még akkor is, ha nagyon idegesítő és bicskanyitogató.
A romanisták viszont valami oknál fogva általában azt hiszik magukról, hogy egy nagy és jelentős klubnak a szurkolói, márpedig a kidüllesztett mellkasú egérnél kevés nevetségesebb van. És mivel ez a pszichózis állandó, a csapat pedig soha nem tud megfelelni a mesterségesen gerjesztett igényeknek, ezért a csalódottság minduntalan fogódzkodókat keres.
Itt pedig vissza is tértünk a kiindulást jelentő poszthoz.

Most pedig következzenek Zoltán barátunk szavai.

A Juventus átigazolási stratégiájának elemzése ebben a formában nem teljes. A Juve első körben olasz játékosokat szeret igazolni. Nyilván nem pusztán nacionalizmusból {bár illene hozzájuk, mivel hagyományosan az egyik legnacionalistább a szurkolótáboruk – a szerk.}, hanem mert egy olasz játékos tudja és érzi igazán, mit jelent ezt a mezt viselni és ragaszkodóbb a klubhoz. Ezt nem én, hanem Marrotta mondja. Míg a külföldi játékosok jöttek-mentek az elmúlt időszakban, a csapat olasz magja megbonthatatlan, temérdek pénz ellenében is: Buffon, Bonucci, Barzagli, Chiellini, Marchisio. 5 játékos, a csapat fele és lelke. A Juventus a jövő olasz gerincét is keresi/építi. Rugani, Sturaro vagy Mandragora tartozik közéjük. Amennyiben nincs olyan olasz játékos, aki a megfelelő minőséggel, adottságokkal, technikai képességekkel rendelkezik, akkor a bajnokságban néz szét a Juve. Nem középszerű játékosokat keres, hiszen komoly célokhoz komoly játékosok kellenek, olyanokkal nincs mit kezdeni, akik egy Atalantába vagy Chievóban is láthatatlanok.

Ennek is megvan az oka: az olasz bajnokság teljesen más jellemzővel bír, mint az összes többi topbajnokság. Végletekig taktikus, így aki megállja a helyét más bajnokságban, az még közel sem biztos, hogy Olaszországban is. Nagyon fontos a Juvénak, hogy kiszemeltje rendelkezzen Serie A rutinnal. Evra nyilatkozta egyszer, hogy amikor a Juventusba érkezett néhány éve, azt hitte magáról többszörös angol bajnokként és BL-győztesként, hogy mindent tud a fociról, jó fej lesz és tanít a Juvénak egy-két dolgot, de gyorsan rá kellett jönnie, hogy gyakorlatilag egész idáig nem tudott a fociról semmit. Az olasz foci a labdarúgás egyeteme. Ezekért az elhappolt játékosokért a Juve pénzt ad a kis és középcsapatoknak. Az, hogy nem tudják a focistáikat ebből a pénzből pótolni, nem a Juventus hibája. A Porto és az Ajax minden évben kiárulja a fél csapatát, ,de a következő idényre szinte semmit nem gyengülnek. Miért?

Utánpótlásnevelés, valamint nagyon jó játékosmegfigyelők/tehetségkutatók a magyarázat. Hogy ezekkel nem rendelkeznek az olasz kiscsapatok? Arról nem a Juventus tehet. Nézzük meg a Juventus tavalyi mercatóját. Kik érkeztek a klubhoz? Neto (ingyen a Fiorentinából – elcsábíbította a kupanyerések lehetősége, illetve a magasabb fizetés) Alex Sandro (Porto) Rugani (Empoli – szintén egy előrelépés a karrierben), Khedira (Real Madrid, ingyen) Dybala (32M+8M-t fizetett érte a Juve, és 1 év volt a szerződéséből. Nem kellett volna ellopni az árát ,a maradékból meg Baloghot igazolni. Erről megint nem a Juve tehet. Zaza (Sassuolo-18M euróért, bőven jól keresett vele a Sassuolo), Mandzukic (Atletico Madrid 18m). Nem volt a bajnokságban hozzá hasonló minőségű erőcsatár. Szóval ha utánaszámolunk a Juve csak tavaly 58M-val támogatott olasz csapatokat (és nem számoltam bele Rugani 5,5 és Mandragora 6M-s árát), ami nagyságrendileg a Juve BL-szerepléséért kapott összeg. Idén pedig 90M-val a Napolit tömték ki, 30M-val a Romát, ez 120M euró. Ezek alapján lassan azt is mondhatjuk, hogy a Juve több pénzt fektet a bajnokságba, mint a szponzorok. Ami a nemzetközi szereplést illeti, az olasz foci nem a Juventus, sőt még csak nem is a calciopoli miatt esett vissza. (Bár utóbbi alaposan megtépászta a liga rangját, hírnevét, megbízhatósáságát és gondolom nem kell mondanom, hogy ezek mennyire fontos dolgok az üzleti életben, azoknak. akik épp eurótízmilliókat készülnek befektetni).

A problémát én az Inter és a Milan elcseszett dolgai között látom, illetve abban, hogy míg Angliából, Spanyolországból, Németországból szinte mindig ugyanaz a 3-4 csapat jutott a zsírosbödönhöz (vagyis a BL-be), addig az olaszoknál még a Sampdoria és az Udinese is odafért egyszer-egyszer, nem volt állandóság, így nem mindig ugyanoda ment a bevétel. A Milan kerete egyszerre öregedett ki és nem lehet 10 játékost egyszerre pótolni minőségileg (illetve lehet,600-700M euroból), ezt nyögi a Milan a mai napig, illetve Berlusconi is elzárta a pénzcsapokat már jó ideje, és inkább az unga-bunga party-jaira költött, meg az ügyvédeire, mint a Milanra. Az Inter a Juventus kizárása után azt hitte, hogy a bab is húsból van és most majd évekig ők lesznek az egyeduralkodók, nem is kell tenniük ezért semmit. Nem is tettek, az eredményét látjuk. Mint ahogy Riaola is mondta: Ki mit vetett az elmúlt években, most azt aratja. Arról már ne is beszéljünk, hogy az “nagy olasz foci lerombolása” közben a Juventus az elmúlt 5 évben annyi koefficiens-pontot szerzett az olasz focinak, mint az összes többi olasz csapat 8 év alatt együttvéve.

Egyébként a Napoli és a Sassuolo példája is mutatja, hogy igenis lehet lentről felfelé jutni, évről-évre mindíg egy kicsit többől gazdálkodva, egy kicsit mindig erősebb csapattal kiállni a következő szezonra, kicsit jobb eredményeket elérni és ezáltal a bevételeket is növelni. Nem 2 napos folyamat, de a Juve sem 2 nap alatt csinálta. A többieknek már azért is könnyebb lenne, mert a Juve már megmutatta, hogy mit és hogyan kell csinálni, nekik még ki is kellett találni és meg is kellett valósítani. Persze a legtöbb olasz klub gőgös és könnyebb a bírózás mögé bújni, mint belátni, hogy valamit évek óta marha szarul csinálnak. Ebbe a bírózás dologba bele se akarok menni. Idén 120M volt csak Pjanic és Higany, ennyi pénzből a világ összes bíróját 100 évre előre meg lehetett volna venni,ha ez lenne a cél.

A fentieket József barátunk egészíti ki.

Kissé tldr, de elolvastam, nem is lenne érdemes reagálni rá, de azért essünk neki.

1.: Már itt a listában találtam 2 saját nevelésű játékost akit úgy mutatsz be, mint akiket felvásárolt a Juventus. (Maximum felét visszavásárolta.)
1.1: Az Udineséből igazolt játékosokat felesleges felhozni, mivel körülbelül az a profiljuk, hogy kineveljék a játékosokat és jó pénzért eladják. Ha nem a Juveentus, akkor más veszi meg. De legyen menjünk bele: Akkor a Roma lerabolta Benatiát, Mottát az Udinesétől, Perottit, Destrót a Genoától, Juan Jesust az Intertől. (Ilyet bárki tud csinálni, egy kis gyors transfermarkt elemzés) Aztán lehet ez a lista jobban is igaz arra a kijelentésre, hogy kész és felnőtt játékosokat “rabol” egy csapat.
1.2 Hernanes: nagy vétel, az Inter ki is pukkadt tőle, ő volt a kulcsa a csapatnak. Peluso még az Atalanta csapatában se mutatott valami sokat, nem is tudom miért vette meg a Juventus. (Talán ha jól emlékszem valami zs-tervként jött ő). Tovább nem érdemes boncolgatni, ilyen listát csinálok neked még a Parmáról is.

2.: Igen, fontos szerepet töltöttek be előző csapatukban. Általában bőven piaci ár felett vásárolta meg őket a Juve, szóval ha 25m-ért nem tud a Palermo helyettesíteni egy Amaurit az az ő gondjuk. (Ő nem fért rá a listára, mert hiába volt a Palermo legjobbja, kiderült, hogy csak egy lufi.)
2.1: Vesz amúgy bármelyik nagyobb klub egy olyan játékost aki egy gyengébb csapatban tök szarul játszik?
(2.2: Itt is nézzünk egy kis transfermarktot csak Romai szemszögből?)

3.: Erre a pontra aztán pláne nem lenne érdemes reagálni, de legyen: Igen, megveszik Islát 11m fontért (akit a Juventus a kezdőbe szánt volna), csak hogy gyengítsük az amúgy is játékosgyár Udinesét. (Megnézzük, hány olyan játékos van aki másik csapatban alapember volt és a Romában nem vált be? Költői kérdés)

4.: Ezt is csak a Juventus csinálja. Pár éve nagyjából 100 fős volt a Parma kerete az átigazolási időszak első napján, annyi kölcsönadott tért vissza. Itt is tegyük fel a kérdést: Megnézzük ezt a pontot is a Roma szemszögéből?

Jó régen volt, hogy a tehetségeket játszatták a nagyobb klubbok. Ám úgy tudom, hogy a Juventus nem tiltja meg a Milannak, hogy játszassa Donnarummát, szerintem a Romanak sem, hogy fiatal tehetségeket játszasson. Aztán ki tudja.

5.: Hússzor leírtam már: megnézzük egy másik klub szemszögéből?

6.: Ha kapsz egy jobb melót egy jobb helyen, akkor te a szarabbat választod?

7.: A Roma meg nem alapoz csapatot mert már 100 éve nem nyert bajnokságot. Ez ilyen kijelentés.

Összegzés: Éppen el akartam lőni azt a poént, hogy minek költ a Juve ennyit a lerablásra, mikor úgyis megveszi a bírókat, de ezt is elrontottad. Amikor szarul ment a Juventusnak, és rendre kapta a rossz bírói döntéseket, akkor mély csend volt a többi szurkoló részéről. Még Allegri mondata Milan edzőként volt a jó: a rossz bírói döntések a bajnokság során kiegyenlítik egymást. Már többször is megfigyeltem, hogy amikor a bírói döntések mondjuk a Roma javára döntenek, akkor megmagyarázzák a romanisták azzal, hogy mi is megérdemeljük. Szegény Cagliari szurkolók lehet, hogy nem így gondolják, de hát az az ő gondjuk.

Azt a tényt még egy 100soros esszével se tudod megdönteni, hogy a Juventus a Serie B-ből felküzdötte magát a Serie A-s csapatok fölé, mert ők ültek a semmin. Nem sorolom fel, hogy miket értek el, milyen jó igazolásokat csináltak (Pirlo,Barzagli…), de ez tény, hogy nem a Juve a hibás, ha a többi csapat hülye. Rendre rossz igazolásokat csinál az összes csapat, semmi koncepció, semmi türelem, semmi nincs csak kamilláznak, hogy a Juventus hogy csinálja. Pedig aztán ők is mellényúltak jó párszor, csak te ezt úgy értelmezted, hogy lerabolták őket a többi csapattól, pedig szimplán csak nem ütötték meg az elvárt szintet.

Összességében ez egy csalódott írás, ami abból adódik, hogy nem vagy képes elfogadni, hogy a saját csapatod koncepció nélkül vergődik a posványban, hogy a két legnagyobb ikonja a Romának, Totti meg DDR szellemi állapota átitatja a klub mentalitását, szerencséjét, szurkolói hozzáállását és mindenét, amitől ilyen frusztrált vagy te is, és ahelyett hogy a Románál keresnéd a hibát, beletalpalsz a Juventusba és kapsz egy piros lapot az INC-n.

 

  • montipájton

    Hát ezt tök érdekes volt olvasni, pro és kontra adtam igazat ide-oda, mint egy teniszmeccs, tetszett, na. )))

    Alapvetően az eredmények nem hazudnak, ha a Juve-fanok nagy arccal oktatják a többieket, annak az első oka, hogy az ő csapatuk sokkal eredményesebb. Ezt el kell fogadni, a világon mindenhol így megy, a fradisták is ilyenek, a bayernesekről vagy mu-sokról nem beszélve. A Juventusnál ráadásul tényleg van építkezés és koncepció, nyilván pénz is, de hát az a Milannál is volt, jó sokáig. Ja, akkor eredmények is voltak, igaz. (A Romáról nem tudok nyilatkozni, mert fogalmam sincs, miért maradnak le végül mindig mindenről. Lóvé nyilván ott is van.)

    Végül, egyetlen konkrét dolog, amiben egyetértek Estivel: a calciopoli meg az egy darab NB II-es szezon emlegetése már tényleg uncsi, főleg, mert kiderült, hogy sem a Juve, sem az Inter történetében utólag semmi jelentősége nem volt ( a jövőre nézve sem). Lehetett hérózni sokáig Buffonékat, hogy maradtak, kb. ennyi a járuléka, úgyhogy felesleges állandóan felemlegetni, bár franc se tudja, emlegetik-e még egyáltalán. ))

  • nemvoktrendi

    A Rómával kapcsolatban, mindenki tudja, még a legelvetemültebb romanista is, az is aki sosem tette ki a lábát a GRA-ból, hogy a Roma nem egy nagy csapat, nem egy igazi “top club”, egyszerűen nincsenek meg hozzá a címei. Ilyenből Olaszországban 3 van: a Juve a Milan és az Inter. Pont, vége, ennyi, nincs tovább.

    Az óriási különbség a Roma és a maradék olasz csapat között, hogy a Roma szinte folyamatosan a fennállása óta, nyíltan arra törekszik, hogy nagy legyen. Ezzel a céllal alapították, hogy felvegye a versenyt az olasz élvonallal és minden ami ettől elmarad, az évtizedek során elveszített kupadöntők, a töménytelen mennyiségű második és harmadik hely, az mind megannyi kudarc, vagy jó esetben egy állomás a szebb jövő felé.

    Innen a frusztráltság ami körbelengi az olyan játékosokat mint Totti, De Rossi, Florenzi (igen, már őt is), de mondhattam volna Gianninit, Bruno Contit, vagy szegény Di Bartolomeit is. Azt mondod az utóbbi 4-5 éve? Nem, ez az állapot minimum az elmúlt 35 éve tart, kisebb megszakításokkal. Például tudjátok, hogy mit gondol sok romanista az utolsó bajnoki címünkről? Hogy annak a csapatnak legalább még kettőt kellett volna nyernie!

    De jól jegyezzétek meg, a Roma addig fog próbálkozni, amíg nem sikerül tartósan beiratkoznia az igazi nagyok közé, vagy amíg meg nem szűnik. Egyszerűen azért mert így van összerakva, nem képes és nem is akar kisebb eredményekben gondolkozni.

    Ez nyilván mulatságosnak tűnik egy külső szemlélő számára, de nem változtat a lényegen. Hogy nincsenek meg az eszközök ehhez a képzelt nagysághoz? Hogy semmilyen objektív tény nem támasztja alá a Roma különleges mivoltát? Ez vitatható, de alapvetően nem is lényeges. Romanistának lenni azt is jelenti, hogy nincs a világon akkora verés vagy csalódás, ami megtörné a hitedet.

    • Campione

      “a Roma
      szinte folyamatosan a fennállása óta, nyíltan arra törekszik, hogy nagy
      legyen. Ezzel a céllal alapították, hogy felvegye a versenyt az olasz
      élvonallal”

      Ez a kulcs. Ha nagycsapat lenne a Roma, akkor máris megszűnne a klub identitása! Az meg kinek lenne jó?

      • nemvoktrendi

        A romanistáknak.

  • Curvasud93

    “Dybala (32M+8M-t fizetett érte a Juve, és 1 év volt a szerződéséből. Nem kellett volna ellopni az árát ,a maradékból meg Baloghot igazolni. Erről megint nem a Juve tehet.”

    Az Agnelli klán és Zamparini vagyona ugyanaz? Csak azt vessük össze: Palermo versus Juventus. Plusz a Palermóba már 15 millió értékű játékos sem megy, mert azt elviszi a Lazio, a Milan, a Roma, egy jobb csapat. Ebből a pénzből vehetett volna 13 darab 4 milliós játékost Zamparini.

    Hagyjuk már ezt, hogy a Juventus 30 millió eurót fektetett a Romába. Amellett, hogy elvitték a liga egyik legjobb középpályását, ezzel gyengítve – bár egyelőre még úgy látom, hogy nem vészesen – a Romát, Pjanic eddig nem ingyen volt. Öt évig állta a fizetését a Roma, és 15 millióért vette anno. Valószínűleg még ráfizetéses is lett összesen.

    A Napoli és a Sassuolo példája megmutatja, hogy lehet lentről indulni. Csak felfoghatatlanul sok pénz kell hozzá, ami a De Laurentiis családnak, és a Mapeinek van is.

    Zoltánnal nagyon nem értek egyet.

    • Shenkai

      Szerintem úgy értette, hogy azt a 30 milliót nyugodtan vissza lehetett volna forgatni a csapatba, akár középpályásba. Nem tiltotta meg senki. De szerintem nem is innen ered a legnagyobb gond. A probléma az, a Roma-nál, az Internél és a Milannál is kapkodás, fejetlenség, és a tervszerűségnek még csak a látszata sincs. Nincs kidolgozott stratégia, nincsenek komoly, hosszú távú tervek, amikhez akkor is ragaszkodnak, ha az a kezdetekben mérsékelt sikerekkel jár.

      A Juventus sem azért lett most egyeduralkodó, mert szerencséje volt. Minden meg lett tervezve, és az egész kiindulópontja a stadion volt. Annak a költségét évekig észre lehetett venni az igazolásokon. 20 millió fölé elvétve ment Marotta, de a profil inkább az ingyen/majdnem ingyen vagy maximum 10 millió volt. De mégis sikerült jó csapatot építeni így is. Ez szerencse kérdése is volt, mert arra nem volt garancia, hogy Pirlo ingyen vagy Barzagli 300.000-ért be fog válni. Viszont hosszabb távon megérte pár szűkebb, nevekben kevésbé gazdag év, hogy utána hirtelen billenjen át a gépezet.

      A legtöbb csapat még csak most tervezgeti a saját stadiont, holott kizártnak tartom, hogy a Roma amerikai befektetőire ne tudnának ész érvekkel hatni. Vagy pl az Inter legutóbbi két nyári mercatoja már kb pont egy stadiont adna ki. De nincs koncepció, nincs terv és nincs semmi stratégia. Így pedig tényleg nem lehet behozni a lemaradást.

      Ha a Roma valóban azért alapult meg, hogy az északi nagyok egyeduralmát megtörje, akkor bizony ezt nem lehet komoly tervek nélkül elkezdeni. Különben csak fejetlen és eszetlen kapkodás lenne az egész.

      Persze szerintem a mostani FIGC szabályozás a keretek összeállítását illetően is csak rontja a helyzetet, mert attól még nem lesz versenyképes a primavera csapat, ha a nagyok között szerepel pár saját nevelés. Ez a Juventus esetében a Mirante-De Ceglie-Marrone-Marchisio négyessel teljesíthető lenne, de mindenki tudja, ettől még az ifi képzés nem lesz jobb. A megoldás a spanyol minta lenne, a primavera csapat is indulhasson az alsóbb ligákban.

      De visszatérve a gondolatmenethez, az egészet kiváltó elemzés ettől még sajnos több helyen sántít, mint amennyi helyes meglátással igyekezne felnyitni a tudatlanok szemeit, és másra nem is volt alkalmas, mint az amúgy is parázs hangulatra még egy kis olajat öntve robbanásig fokozni a dolgot. Feleslegesen és bután egymásnak ugrasztani két csoportot, mikor a történet alapja az egész olasz focira nézve, kollektíven rossz. Mindenki sajnálta a dolgot, mert komoly lehetőség úszott el, de ettől még az elért eredményért nem a Juventus vagy az átigazolási stratégiája tehető felelőssé. Kiinduló pontokat és kiváltó okokat most már keresni felesleges, ami történt, megtörtént. Igyekezni kell kollektíven elkerülni az ilyen eseteket, és inkább tanulni kellene egymástól, mint hibáztatni egymást.

      • nemvoktrendi

        Milyen szépen hangzik a “kidolgozott stratégia”, meg a “tervszerűség”, tényleg. Kár, hogy nem ilyen egyszerű. Ezen a szinten már senki sem hülye, legalábbis ritkán csinál nagy baromságot, de van akinek vannak eszközei és van akinek nincsenek.

        Amíg Berlusconi költötte a Milanra a pénzt, addig a Milannak voltak a legjobb szakemberei, ott laktak a zsenik, Galliani volt minden bölcsek legbölcsebbike. Amióta a Berlusca elzárta a pénzcsapot, nyíltan röhögnek Gallianin, önmaga karikatúrája lett, a Milan meg próbál visszajutni Európába.

        Beszéljünk az Interről, Moratti kb. egy milliárd eurót tapsolt el az Interre az elnöksége során, nyertek is bajnokságokat, kupákat, BL-t… Amióta a Moratti család félreállt és befejezte a pénzszórást, azóta az Inter is egy “normális” csapat lett, ott izgultak ők is a Porto ellen “levitézlett” Rómával, meg a Sassuoloval együtt az EL csoportok sorsolásán.

        Térjünk rá a Juvera, amikor a bundabotrány után visszajutott az első osztályba, hány edzőt és játékost “zabált fel”? Sorra jöttek a problémák, Ciro Ferrara, Ranieri, Delneri… De addig szórták a pénzt, amíg meg nem találták Contét és össze nem raktak egy működő struktúrát a klubban. De ez is csak azért sikerülhetett, mert volt annyi pénzük, hogy addig cserélgessék az embereket, amíg meg nem találták a jó megoldást.

        Azt mondod, hogy a Roma legnagyobb baja a tervszerűség hiánya és a kapkodás? Hogyne, persze, meg például az is, hogy nem tudnak annyi fizetést adni Pjanicnak, hogy megtartsák. Vagy nem tudták kifizetni Digne árát se a PSG-nek, “csak” 17 millió lett volna, de nem volt annyi pénzük, el kellett engedni.

        Tervezésről beszélsz, például Digne esetében a Roma próbált tervezni, leigazolta Mario Ruit az Empoliból, aki a mutatói alapján tavaly az egyik legjobb bal bekk volt az olasz bajnokságban és “csak” 4,5 millióba került, talán nem olyan jó mint Digne, de őt ki tudták fizetni. Természetesen a nyáron Mario Rui keresztszalag sérülést szenvedett az amerikai túrán, szóval most jó félévig ő sincs és jelenleg a tartalék cserének igazolt, 22 éves Emerson Palmieri csinálja a károkat a védelem baloldalán. Meg is lehet nézni, csak egy tizenegyest és egy emberhátrányt csinált a Porto ellen. Nesze neked tervezés!

        Csak arra akarok kilyukadni, hogy nyilván kell a tervezés is a sikerhez. De ha egyszer valakinek nincsenek meg az eszközei egy cél eléréséhez, akkor az többnyire hiába tervezget.

        • Shenkai

          Az Inter most is költi a pénzt, ész nélkül, semmi változás nincs a Moratti érához képest. CSaupán annyi, hogy msot már más csapat is tud költeni, de ők ésszel próbálják. A Gabigol-Kondogbia-Joao Mario hármas árából kész lenne a stadion.

          A Milan legnagyobb gondja az volt, hogy kiöregedett a keret, ráadásul egyszerre. Valamint Berlu edzőnk képzelte magát és mindenbe beleszólt. Ezt a kettősséget csak felerősítette a pénzcsap elzárása, de nem ez a kiváltó ok.

          A Juventus is elfogyasztott jó néhány edzőt és játékost, mire meglett a tökéletes elegy, ez tény. Az is, hogy ezek közül nem egy katasztrofális mellényúlás volt. De mindeközben már épült a saját stadion. Volt benne saját rész is, de nem teljesen önerőből vitték véghez a dolgot. Persze ehhez kell a pénz, ez is igaz.

          De akkor kérdem én, ha a Roma feltett szándéka és alapításának oka – ahogy ezt a másik kommentben írtad – az volt, hogy megtörje a nagyok uralmát, hogy gondolták ezt pénz nélkül? Ez akkor egy átgondolt terv volt? Ha ennyire nincs pénz, akkor miért nem fogalmaznak meg jóval reálisabb célokat? Minden évnek úgy futnak neki, hogy majd most, majd most bajnokesélyes csapatot építenek, és most végre megelőzik a Juventust. Nem lenne talán logikusabb először az anyagi stabilitást kitűzni célul? Majd ha ez megvan utána jöhet a többi. Ezért mondtam, hogy nincs rendben a stratégia.

          Valamint ne akard DDR idegbeteg megmozdulását szerencsétlen sérültre és helyettesére fogni. Híres arról, hogy téttel bíró meccseken elgurul a gyógyszere, bár tény, ezt inkább Naingolantól vártam volna, mint tőle.

          A lényeg, hogy ne fogalmazz meg nagyravágyó célokat, ha nincs rá keret. Addig kellene nyújtózkodni, amíg a takaró ér. És még mielőtt az a vád érne, hogy kipécéztem a csapatot, ez nem igaz. Csupán azt szeretném, ha az olasz foci régi fényében tündökölne. De ez egy csapattal nem fog menni, kellenek a többiek is hozzá. Ebbe pedig nem fér bele olyan fejetlenség, ami a Roma-nál van.

          • nemvoktrendi

            Elnézést, de az Inter nyomokban se költ annyi pénzt mint Moratti fénykorában, főleg nem a nemzetközi mezőnyhöz képest és a Milan régen top sztárokat igazolt a kiöregedett játékosai helyére, most meg jön például Pasalic kölcsönbe a Chelseatől, aki biztos nagyon jó lesz, de mégse egy “Van Basten”. Akárhogy is nézem, korábbi önmagukhoz képest mindkét klub sokkal szerényebb keretek között operál. De most úgyis új kínai tulajokat kaptak, lehet, hogy ez meg fog változni.

            Valamiért sokan azt hiszik, hogy a Roma nem tervez, hogy kapkod és ész nélkül operál, de ez korántsem igaz. Évtizedek óta kimagasló az utánpótlás nevelése, nézd meg ki nyerte a primavera bajnokságot és hol áll a Roma az örökranglistán. A klubnak van egy erős szurkolóbázisa, ami eltörpül a 3 nagyhoz képest, de akkor is lehet rá építeni. Van egy kiváló brandje is, amit folyamatosan próbálnak tovább fejleszteni. Még nincs meg az összes engedély, de állítólag jövő márciusban megkezdődhet a saját tulajdonú stadion építése, ha igaz 2020-ra kész lesz. Mi ez ha nem tervezés? Így akarja a Roma megvalósítani a nagyhatalmas céljait is. Persze ez nem mindig látszik a bajnoki tabellán, főleg nem amikor a riválisnak van 90 milliója egyetlen játékosra.

            Miért nem teremtenek először anyagi stabilitást? Túl azon, hogy az igazán eredményes fociklubok többnyire veszteségesek, Rómában sosem fogadnák el a szurkolók, hogy 2-3 évig a tabella alján csücsüljön a csapat, mert például vettek egy tucat tinititánt, akik majd egyszer talán megváltják a világot. Meg legyünk őszinték, ha azt mondják, hogy népszerűsíteni akarják a csapatot, annak nem az a módja, hogy mindenhol kikapnak. Ideális esetben az anyagi hátteret úgy kéne fejleszteni, hogy közben azért eredményes maradjon a csapat.

            Rómában egy építkezés folyik, folyamatban van egy terv, ami vagy megvalósul, vagy nem. De ettől még két második meg egy harmadik hely után, az egyetlen elfogadható célkitűzés a bajnoki cím, akkor is ha papíron esélytelenek vagyunk a Juvéhoz képest.

            A Portoról annyit, hogy az egész csapat csődje volt, az edzőkkel együtt. A Roma kerete papíron erősebb volt a Portonál, nincsenek alibik, nagyon el lett Qrva! De Rossi ostoba volt, Vermaelen is kiállíttatta magát, Salah és Dzeko egyedül játszottak, mintha nem is lettek volna csapattársaik, Spalletti mester eltaktikázta az egészet… De a legrosszabb szerintem akkor is Palmieri volt, egy tizenegyes és egy kiállítás, nagyon elrontotta.

          • Shenkai

            Az Inter elég sok pénzt tapsolt el már idén is, és továbbr is tartom, hogy tavaly sem a keret minpségével voltak az elsődleges gondok, hanem a szakmai stáb hozzáértésével. De lényegtelen, hogy nagyságrndileg mennyit költ most, ha a Gabigol-Kondogbia-Joao Mario hármasból kész lenne a stadion.

            A Milan próbál tesco gazdaságos módon igazolni, ez tény, de mint ahogy mondtam, a pénz hiánya csupán felerősítette a gondot, de nem az okozta. Kiöregedett keretet egyszerre 6-700 millióból sem feltétlen lehetne felfrissíteni, nehogy ennek töredékéből. Innentől ördögi kör. Vagy ha jobban tetszik végtelen ciklus kilépési pont nélkül.

            Én elhiszem, hogy a Primavera megnyerte a saját bajnokságát és hogy milyen hiper szuper egy csapat az, de valahogy mégsem jutnak el az első csapatnak még a küszöbére sem. Lehetne építeni a saját nevelésekre, de most őszintén, nem beszédes dolog, hogy alig van csapat saját nevelésekkel? Nem hiszem, hogy minden ezekért felelős igazgató vak lenne. Nem véletlen találkozni velük elvétve. Az Udinese-t ide nem ér ellenérvként felhozni, mert ők ebből élnek.

            Ha azt veszem alapul, hogy a Roma az északi nagyok uralának megtörése végett alakult meg – ahogy mondtad is -, abban benne van az is, hogy ez nem fog egyből sikerülni. Lesz pár szűkösebb év, amit túl kell élni. Ez benne van, ez ezzel jár. A stadion egy jó kiindulási pont, de ha a brand építése kimerül abban, hogy az első dolog ami az emberek eszébe jut a Roma csapatáról az a favágó Radja, az idegbeteg DDR vagy a mindig – és néha teljesen alaptalan – hiszti, az régen rossz. Persze van, amikor jogos a felháborodás, viszont az örökös nyavajgás miatt ezt már senki sem veszi komolyan. Nem hiszem, hogy ez az a brand, amit építeni szeretnének. Pedig ha nagyon sürgősen nem változtatnak a mentalitáson – minden szinten -, akkor ez a ép fog kialakulni a többségben.

            Az építkezési folyamat során megfogalmazott tervek jó része nem teljesül, de szerintem nem is bölcs dolog egy ilyen helyzetben túlzott elvárásokat támasztani. Persze, alapvetően sorozatos dobogós helyezések után jogos elvárás lenne megcélozni az aranyat, de azzal tisztában kell lenni, hogy képes-e erre a csapat, elég-e erre a keret. Ha nem, akkor semmi értelme túlzott elvárásokat helyezni pár amúgy is igen labilis játékos vállára, mert attól csak még rosszabb lesz. Amíg építkezünk, addig akár tetszik, akár nem, báemilyen eredmény előfordulhat. A Juventus a Cont eelső évében szerzett bajnoki címmel saját magát is kényelmetlen helyzetbe hozta. Ugyanis az az év volt az építkezés kezdete, és egyáltalán nem ez volt a szezon elején megfogalmazott cél. Conte egyetlen feladata az volt, hogy visszavezesse a csapatot Európába. Ezt túlteljesítette, és fel is borította az úgymoind ötéves tervet.

            Felesleges azzal ámítania magát egy csapatnak, hogy felérhet a Juventusszal. Jelenleg ez lehetetlen. Így minden túlzott elvárás komoly teher a csapat vállán, aminek ha nem felelnek meg, csak görcsössé tesz mindekit. Ez pedig megint egy ördögi kör, magától gerjed az egész. Ha építkezünk, akkor építkezzünk, ne foglalkozzunk mással, csak magunkkal, ne érdekeljen a helyzeés, mert a terv végrehajtása közben ez nem prioritás. Ne az eredmény érdekeljen, hanem az, hogy a cél, mégha most oly távolinak is tűnik, de elérhető.

            A Roma a folyamatos majd most maszlagaival csak ámítja önmagát és a szurkolóit is, és mikor mindenki elégedetlen, akkor jönnek a balhék. Ez nem brand építés. Vagy is de, leépítés. A legnagyobb vicc az, hogy a Juventusnak szivességet tettek a Calciopoli-val, mert belülről tisztulhatott meg. Ez hiányzik még a legtöbb csapat esetében. Ahhoz, hogy a Roma felépítse a brandjét, le kellene vetkőznie a már szokványossá vált dolgait, és csöndben dolgozni. Nem nyafogni, nem mindig másban keresni a hibát.

          • nemvoktrendi

            Sajnos Olaszországban tényleg gondok vannak a bírókkal, a médiával és a labdarúgás egész rendszerével. Nincs objektivitás és tombol a korrupció. Ezek sajnos tények. Viszont a Roma néha tényleg túl érzékeny, néha akkor is pattog, amikor nem kéne, ezzel alibit szolgáltat a játékosok gyenge teljesítményéhez és csak önmagát ingerli.

            De akit egyszer leforráztak az már a hideg víztől is fél. Amíg a Roma a hetvenes évek végén nem zárkózott fel az élvonalba, addig egy rokonszenves csapat volt, tök aranyos szurkolókkal. De amikor versenyképes lett és címeket szeretett volna nyerni, akkor jöttek a pofára esések és a bírózás ipari méreteket öltött. Nehéz elfogadni, hogy például Bonucci rendszeresen úgy kommunikál a bírókkal, hogy lökdösi őket és az arcukba ordibál, Salaht meg kiállítják egy legyintés után. Amikor a RAI-on, a Domenica Sportiva arról szól, hogy miért nem adnak tizenegyeseket az Internek, akkor utána nehéz hinni a médiának. Vajon miért van az, hogy ha a nagyok javára hibázik egy bíró, akkor nem történik semmi, viszik a nemzetközi tornákra, ha ellenük téved, akkor kikezdik a médiában és elássák az illetőt?

            De Rómában többnyire az első számú áldozatok nem az ellenfelek, vagy a bírók, hanem a saját edzőnk és játékosaink. Nincs türelem és ez gyakran oda vezet, hogy a játékosok alulteljesítenek, az edzők meg megőrülnek és évtizedeket öregednek egyetlen szezon alatt. Amikor Ranierit megkérdezték, hogy mennyire izgul a Juve kispadján, nem zavarja-e a nyomás, Ranieri nyíltan kinevette az újságírókat és azt mondta gyere csak el egy hónapra Rómába, majd megtudod, hogy milyen az igazi nyomás. Nem Milánóról, Angliáról, Spanyolországról beszélt, hanem Rómáról.

            Például van kb. egy tucat rádió, ahol éjjel-nappal folyamatosan csak a Rómával foglalkoznak. Ha nyer a csapat akkor jó, de például a tegnapi döntetlen után már megkezdődtek a perek, de helyesebb lenne ítéletekről beszélni. Csak egy negyedórát hallgattam az egyik rádiót, de például Vermaelent már kivégezték, neki gyakorlatilag két meccs után már vége. Még Spallettit is kikezdték, pedig tavaly még egy isten volt.

            A lényeg, hogy a Rómának volt és lesz is gondja bőven, távolról sem tökéletes. Ha az eredményeket nézzük, még alig kezdődött el a szezon, de már is sikerült bajba kerülnie több fronton is. De ettől még igenis egy komoly egyesület, rengeteg szurkolóval és ha nem is fog nyerni semmit az idén, attól még ugyanolyan jogosak a törekvései mint a fekete csíkos északi kluboknak.

  • Pingback: “Lúzerek vagyunk, de tiszteletet kérünk!” | Il Nostro Calcio()