Vendégtoll kategória bejegyzései

“Erős bajnoksághoz stabil középcsapatok kellenek”

Vendégposztoló-füzérünket ezúttal egy milanista követőnk folytatja.

Sokat gondolkodtam, hogy írjak, ne írjak ezzel a témával kapcsolatban. Mint Milan-szurkoló nem érezném jogosnak, ha konkrétan a Roma csalódást keltő eredményére összpontosítanék és nem is lenne reális. Az egész bajnokság kezd látványosan rossz irányt venni. A probléma gyökere az évek óta megbukott klubmodell. A klubok eseti pénzekből élnek, a kiadásaik viszont fixek. Játékosok fizetése, stadionok bérlése, karbantartása. Állandó személyzet fizetése, semmit nem csinálnak maguk, ha valaki befingott és ki kell szellőztetni, azt is egy ügynökséggel csináltatják busás áron.
Nézzük meg a kisebb klubokat. A kiadások ugyanazok, mint a nagyobb csapatoknál (nyilván kevesebb fizetéssel). Bevétel? Milyen bevétele van egy kiscsapatnak? Szponzorok, közvetítési díjak, esetenként meghívásos eseményekből. A közvetítési pénzek elosztása annyira egyenlőtlen a patinásan top klubok között, hogy egy jobb eredmény ellenére sem kapnak belőle pénzt. Talán a játékosaik fizetésére elég. A kiscsapatok folyamatosan egyensúlyoznak a megélhetés határán. Egyetlen tényleges bevételük a jobb játékosok eladása nagy kluboknak, pótlásuk pedig olcsó fiatalokkal, akik hátha ugyanúgy beválnak. Topligák tekintetében annyi csődöt jelentő klub, mint a Serie A-ban volt az elmúlt 15 évben, szerintem nemigen akad. (Sőt!) Például a Parma 15 év alatt kétszer jelentett csődöt. Ők megpróbáltak csapatot építeni, megépítették, jól is ment. Európa-liga helyezések és a többi. Aztán nem tudunk elindulni mert nincs pénz, jövőre meg már olasz megye 1. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

“Lúzerek vagyunk, de tiszteletet kérünk!”

Folytatjuk posztsorozatunkat, ezúttal Zoltán barátunk írta le gondolatait a Roma szereplése kapcsán.

Én, mint Roma szurkoló szeretnék reagálni, egyrészt általánosságban erre a napok óta tartó, egyébként nekem nagyon tetsző nyílt vitára. Ezen felül pedig kifejezetten a ránk ragasztott dolgokkal, a klub történelmével, hangulatával, általános dolgaival kapcsolatban.
Az az igazság, hogy valahol mindenkinek igazat tudok adni, és bár sok mindenben egyet értettem az eredeti cikkel, az, hogy csak a zebrák nyakába varrjuk gyakorlatilag az egész liga gyengélkedését, nagyon túlzó és keserű elképzelés. Az biztos, hogy a Juve sok olyan dolgot tesz, amivel konzerválja a jelenlegi állapotot, és ezek nekem sem tetszenek. A fiatal olaszokról szóló részben teljesen igazat adok, nagy baj, hogy a kis talján akadémisták nem tudnak kellő szinten játszani, de ebben azért benne van a primavera-bajnokság béna koncepciója is, és az, hogy a kis csapatok is inkább a másodrangú dél-amerikai kisindiánokat favorizálják, nem pedig az időigényesebb olasz fiatalok kinevelését. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Quod licet Iovi, non licet bovi

Tegnap a Facebook-oldalunkon lehoztunk egy posztot, ami a Juventus átigazolási politikájával foglalkozott, illetve azzal, hogy a szerző állítása szerint a nem átgondolt és végletekig önző torinói mentalitás hogyan teszi tönkre az olasz focit. Most két Juventus-szurkoló gondolatai érkeznek a témában, ám előtte a szerkesztőség részéről Esti is elmondja a véleményét.

Azt a sajátos helyzet okozta tényt azért ne felejtsük el, hogy eleve nem született volna meg semmilyen poszt, ha a Roma kétségbeejtően balfasz módon nem esik ki a BL-selejtezőben. Sokkal inkább a csalódás, mint a valós probléma generálta a kiinduló mondatokat az eredeti írásban. A rómaiak kizúgásával nem is érdemes itt komolyabban foglalkozni, de annyit muszáj megjegyeznem, hogy tetszik vagy sem, az utóbbi 4-5 év csapatának elemi tartozéka a hisztériás rohamokra való hajlam, a legkisebb stressznél is jelentkező idegbaj és a vereség méltóságteljes elfogadásának teljes hiánya.
Ennek számos jelét adták Torinóban, Nápolyban vagy éppen most Rómában is, a szurkolók pedig mindig más mentséget találtak ki, de egyik sem magyarázat, mert ez generális probléma.
Valami eleve elbaszott a klubnál és abból a szempontból igazat kell adnom a romanistákat szapulóknak, hogy a megfelelő polcra helyezve Totti és De Rossi érdemeit, nagyszerűségét és klasszisát, mégis lehet abban realitás, hogy ezt a velejéig sértett és frusztrált attitűdöt adják elő és gerjesztik a közösségükben. A Roma konstansan olyan, mint egy menstruáló nő, akitől rettegve kérdezed meg, hogy mégis hova tette mosogatás után a bögrédet. Tudod, hogy erre milyen reakció fog érkezni, de ha ezt szóvá mered tenni, akkor még úgy is szexista baromnak fognak tartani, hogy mindannyian tudjuk, mi az igazság. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A kötelező hétközi

Buona sera amici! Itt Atillio, si! 

Még ki sem ürült a Camparis poharunk a hétvégi fordulót követően, már is jön a következő. 

-9. forduló-

Sassuolo – Empoli 3-1

A Sassuolo győzelemmel, az Empoli vereséggel hangolt a hétközi forduló nyitó mérkőzésére. 

Jobboldalról érkezett a beadás Zielinski jóvoltából és a gól előkészületében Floccarinak is elévülhetetlen érdeme volt, hiszen luftot rúgott, de így lett jó a lendületből érkező Crocenek. A mérkőzés 18. minutában vezet a toszkánai alakulatnak. 

Az öröm csak az első félidőig tartott ki, mert a fordulás után beindult a modenai úthenger. 

Taider jobb oldali kanyarintását Missiroli (56’) taszította be 5 méterről. Egy előre vágott labdáért folyó tizenhatoson belüli birkózás után Sansone került a földre, ez birkózásban tuti pontot ér, de itt büntetőrúgást. Berardi azonban megkegyelmezett és kirúgta a megyéből a kapufa közreműködésével. Ez azonban nem törte le a csapat lelkesedését, 2 perccel később Floccari megpattanó lövése ért gólt. A 73. percben Berardinak is összejött, ami még az 59. percben kimaradt, Sansone ívelése találta fejbe a fiatal olaszt és ezzel beállította a végeredményt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kvázi papírformák – vendégposzt a 8. fordulóról

Mindig szívesen közlünk vendégírásokat, most OroszAti lepett meg minket egy összefoglalóval, fogadjátok örömmel. Egyebekben mindenkit arra buzdítunk, hogy küldjön nekünk bármilyen témában vendégposztokat, szívesen lehozzuk őket.

Ciao amici, mi ciamo Atillio. Az olasz futball szerelmeseinek szívét szeretném melengetni az előző fordulót összefoglalva. Nem szaporítom tovább a szót, csapjunk is a gnocchiba, buonappetit: Egy kattintás ide a folytatáshoz….